Jelenlét

Vánszorog az idő. Be kell fejeznem a tombolást. Nem érthetem. Kifogások keringenek a levegőben. Talány. Külön-külön összeillenek a szavak, de együtt jelentéktelenek. Csobbanás. Evezőlapát hever a parton. Realista félelem. Csak tőmondatok, talán semmi nem is rejtőzik közöttük, nincsenek kérdőjelek. Pont van, erős, fekete. Néha vessző is, de a folytatás bátortalan hangon kopog. A lakat meg se moccan. Hétpecsétes, lezárt. Barikád az úton. Átugrom. Fejem a földbe csapódik, de nem érzek semmit. Nem tudok futni. Emberek hevernek a fűben. Boldogság. Az utolsó hosszú ékezet.